Kísérleti eredmények

Vizsgálataink során az általunk ajánlott MICROBION biotrágyát több ismétlésben alkalmaztuk a kultúrnövények korai fejlődési stádiumában. A kísérletbe vont növények a napraforgó és a kukorica több hibridjei voltak. A biotrágya kezelések természetesen eltérő módon voltak hatással az egyes hibridekre.

Farmer hand and fresh young seedling on the fertile soil. Agriculture, organic gardening and ecology. Sprout growth in garden, close up view

Fontosnak tartottuk megvizsgálni a fiatalkori növények minél gyorsabb kezdeti fejlődése szempontjából a szárazanyagtartalom változást-mind a gyökér, mind a hajtás, mind az teljes növény vonatkozásában-, a specifikus levélterület változását (SLA érték), klorofill-a, klorofill-b relatív és tényleges mennyiségeinek meghatározását, a karotinoidok koncentrációját, valamint az általunk bevezetett Nitrogén Remobilizációs Hányadost (NRR).

Vizsgálati eredményeink alapján megállapítható, hogy az alkalmazott baktérium alapú biotrágya befolyásolja a vizsgált paramétereket. Növelő hatással volt a szárazanyag-produkcióra. A teljes növényi szárazanyag-tartalom növekedése mind a hajtás, mind a gyökér szárazanyag-tartalmának együttes növekedésével magyarázható, a 10% fölötti teljes szárazanyag-gyarapodások mögött ugyanakkor a gyökér intenzívebb gyarapodása áll, ami a továbbiakban is alapját képezi a jobb tápanyagellátásnak. A biotrágya tartalmaz légköri nitrogént kötő baktériumot, melyek tevékenysége hozzájárul a szárazanyag-gyarapodáshoz. A vizsgált jellemzők közül legérzékenyebben a speciális levélterület értéke reagált a biotrágya-kezelésre. Eredményeink szerint a vizsgált fajok adott hibridjei között jelentős különbség van az SLA értékében. Idősebb és fiatalabb levelek SLA értékeit összehasonlítva a kontroll egyedek esetében szignifikáns különbség nem tapasztalható, biotrágya kezelés hatására az a tendencia figyelhető meg, hogy a fiatal levelek kisebb SLA értékkel jellemezhetők.

A specifikus levélterület értéke eredményeink szerint jól használható az egyes fajok különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának jellemzésére is, a nagyobb SLA érték nagyobb szárazanyagra vonatkoztatott N tartalmat és magasabb nettó fotoszintetikus kapacitást jelent. A szárazanyag-gyarapodás a növényi produkció legfőbb ismérve, melyben a fotoszintetikus folyamatok elsődleges szerepe vitathatatlan. A fotoszintetikus pigmentek jelentősége a fotoszintézisben elengedhetetlen, így mértük a klorofillok relatív és tényleges mennyiségét, valamint a karotinoidok koncentrációját. A vizsgált hibridek többségében a fiatal levelek nagyobb SPAD értékkel jellemezhetők, a különbség az idősebbek viszonylatában a hibridek harmadánál szignifikánsnak bizonyult. A biotrágya-kezelés hatására magasabb SPAD értékeket mértünk, a fiatal és idős levelek esetében, a különbség a több esetben szignifikáns. 

Az általunk bevezetett remobilizációs hányados (Nitrogen Remobilization Ratio=NRR) az idősebb és fiatalabb levél SPAD értékének egymáshoz viszonyított változását veszi figyelembe. Eredményeink szerint a biotrágya-kezelések pozitívan befolyásolták a remobilizációs rátát. Az értékek egy felettiek. A relativ klorofilltartalomhoz hasonlóan a klorofill-a tartalom is a fiatalabb levelekben a nagyobb (2-5%).  A biotrágya-kezelések szintén ilyen mértékben növelték a klorofill-a tartalmat. A biotrágya kezelés hatására jelentősebb változást tapasztaltunk, mind, ha a kontrollhoz, mind, ha a kor szerint hasonlítjuk össze. A biotrágya karotionoid tartalmat növelő hatása is kiemelkedő (5-15%) a fiatal levelek esetében.

SLA:

A növényi produkció, a növény szárazanyag tartalom illetve a levél szerkezetének számszerű jellemzésére a specifikus levél terület (Specific Leaf Area=SLA) elismerten alkalmazható. Értéke a friss levél területének és annak a szárazanyag tartalmának a hányadosa (mm2 mg-1 vagy dm2 g-1), azaz tulajdonképpen két komponensből áll: levélvastagság és levélsűrűség (Witkowski és Lamont, 1991). Mind a levél vastagsága, mind a kiterjedése a fotoszintetikus aktivitás, szervesanyag gyarapodás mértéke miatt kiemelten fontos. Az SLA a levélszerkezet egy jellemzője, nagyságát a levél vastagsága és a mechanikai, például szklerenchima szövetek aránya határozzák meg. Az SLA értéke fontos és érzékeny paraméter (Niinemets, 2001), összefüggésben áll azzal, hogy a megkötött kémiai energia milyen mértékben hasznosul a növényi produkcióban (Niklas et al., 2007). 

SPAD érték:

A SPAD érték szoros összefüggésben áll a levelek klorofilltartalmával (Rostami et al., 2008), nitrogéntartalmával és a termés mennyiségével (Ványiné Széles, 2008), így a SPAD érték és a mért biológiai paraméterek (klorofilltartalom, nitrogéntartalom, termésmennyiség) közötti összefüggést meghatározó regressziós egyenletek alapján lehetőség adódik a nitrogénellátottság, a klotofilltartalom és a termésmennyiség becslésére. A klorofill tartalom változása és a kapcsolat a klorofill koncentráció és a SPAD-értékek között fontos mutató, ami változik a növény korával (Yang et al., 2014).

NRR:

A fiatalabb és idősebb levelek biotrágya kezelésre adott eltérő válaszreakciói miatt feltételezzük, hogy különbség van a vizsgált hibridek között abban, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan képesek az elemek újra mobilizálásában, újrahasznosításában. Megfelelő mennyiségű nitrogén nélkül szerkezetében és funkciójában is sérül a fotoszintetikus rendszer, ami a szárazanyag gyarapodás fő akadálya. Másodlagos anyagcseretermékek, alkaloidok, mint a koffein és morfin is tartalmaznak nitrogént, melyek fokozzák a növények kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességét. A fotoszintézis és a nitrogén anyagcsere közötti kapcsolatot a növény anyagcseréjének alapja. A fotoszintézis és a nitrogén anyagcsere közötti összefüggést több kapcsolódási pont is erősíti. Emellett a glikolízis során ketosavak keletkeznek, melyek az aminosavak kiindulási anyagai. A N-ellátottság a kloroplasztiszok fotoszintetikus pigmentjeinek, a klorofilloknak a mennyiségét is befolyásolja, hiszen a levél N-tartalmának többsége a klorofillokban található (Peterson et al., 1993).

A nitrogén mobilis elem a növényen belül, amennyiben a nevelő közegben nem áll a növény rendelkezésére, a fiatal, fejlődő szervek számára az idősebb részekből mobilizálásra, újrahasznosításra kerülhet. A növényi nitrogén hasznosítás fontos eleme a remobilizációs képesség. A fajok és fajták között is nagy különbség lehet a között, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan képes a növény az újrahasznosításra, remobilizálásra.

Az általunk bevezetett remobilizációs hányados (Nitrogen Remobilization Rata=NRR) az idősebb és fiatalabb levél SPAD értékének egymáshoz viszonyított változását veszi figyelembe. Eredményeink szerint amennyiben értéke egy felett van, az a fiatalabb level magasabb nitrogén tartalmát jelzi, a remobilizációs képesség jobb, mintha az érték nullához közelít. Az általunk vizsgált hibrideknél összehasonlítottuk a remobilizációs rátát a kontroll egyedeknél és a biotrágya hatását is vizsgálva.

Mikroorganizmusok

A talaj mikroorganizmusainak szerepe a növénytermesztésben

A talajban lévő élő mikroorganizmusok élettevékenységük révén hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához. A mikroorganizmusok növényi tápanyagfelvételt segítő képessége révén fokozzák a tápanyagok feltáródását, mobilitását, valamint közvetlenül növelik a tápanyagfelvételt. Korai kutatások eredményeként tisztázódott (Gerretsen, 1948; Katznelson és Bose, 1959), hogy az inokulált baktériumok elősegítették a foszfor felvehetőségét, a szerves foszfátok mineralizációját fokozták, az oldhatatlan foszfátot oldhatóvá tették. A talaj beoltása Azospirillum brasiliese-vel a búza, a cirok és a kukorica esetében jelentősen növelte a nitrogén, a kálium és a foszfor felvételét (Morgenstein és Okon, 1987). A talaj-növény-mikroorganizmus kölcsönhatás a növények tápanyagellátásában alapvető fontosságú. A mikroorganizmusok hatása komplex lehet, serkenthetik, gátolhatják, vagy akár hatás nélkül is lehetnek a gyökerek növekedésére. Hatásuk a mikroorganizmus típusától, a növénytől és a környezeti feltételektől függ.

A tápanyagok hozzáférhetőségét és felvételét a növényi szervezetet körülvevő környezet nagymértékben befolyásolja és meghatározza. Az élelmiszer minőséggel szembeni követelmények felvetik a végtermék minőségét is meghatározó növény-táplálás kérdéseit. A talajélet meghatározó jelentőséggel bír a tápanyagok mobilizálásában. A talajbaktériumok hasznos szerepe igen sokrétű, amely a gazdanövénnyel való kapcsolatot illeti. A hasznos mikroorganizmusok jelölésére használt a PGPR betűszó a Plant Growth Promoting Rhizobacteria (növényi növekedést serkentő rizobaktériumok) elnevezésből származik, amellyel a gyökérzónában élő és a növények növekedését (közvetett vagy közvetlen módon) serkentő, rendszertanilag nagyon vegyes baktériumcsoportot illetik. Ezek a rizobaktériumok 2-5%-át adják a rizoszférában élő baktériumoknak (Kloepper et al., 1980). Növelik a tápelemek oldékonyságát és felvételét. Stimulálják a növény növekedését azáltal, hogy kontrollálják a patogén kórokozók káros hatásait (Vessey, 2003). 

Ez az oka annak, hogy a növény növekedését elősegítő mikroorganizmusok, mint biotrágyák használata egyre inkább előtérbe kerül, hiszen az állattartás csökkenésével, mérsékeltebb a kijutatott szerves trágya mennyisége, amelyet a talajok hasznos baktériumokban való elszegényedése követ. A komplex rizoszféra mikroflórával injektált talajon az elsődleges gyökérnövekedés valamint hajszálgyökér képződés gátlását tapasztalták a steril talajon nevelt növényekhez viszonyítva (Fusseder, 1984; Rovira et al., 1983). A talaj hasznos baktériumai a talaj szerves anyagainak bontásával jelentősen hozzájárulnak a tarlómaradványok gyorsabb lebontásához is. A növényi növekedést elősegítő talajbaktériumokat már régóta vizsgálják (Gerretsen, 1948; Bowen és Rovira, 1991; Katznelson és Bose, 1959; Kloepper et al., 1988; Nagy et al., 2013; Sudhakar et al., 2000; Tóth és mtsai., 2015; Veres et al., 2009). A növényi növekedést serkentő baktériumok elnevezésére használatos a PHPR rövidítés is, ami Plant Health Promoting Rhizobacteria mozaikszava, azaz az egészséges növényi fejlődés serkentése baktériumok jelölése (Burr és Caesar, 1984). Az általuk kiválasztott növényi növekedést szabályzó anyagokat összefoglalóan PGR-ként (Plant Growth Regulator) nevezi a szakirodalom. Khan (2005) két csoportot különböztet meg, a szimbiózisban és a szabadon élő talajbaktériumokat. Becslése szerint a hasznos baktériumok által szimbiotikusan megkötött nitrogén a biológiai úton kötött nitrogén 80%-át biztosítja szabadföldi körülmények között (Hamzei, 2012). Ugyanakkor a PGPR-ok jelentős része kolonizációra képtelen, ezek a kedvező hatásukat közvetetten fejtik ki (Suslow, 1982).

A PGPR-ok tevékenységüket három fő módon fejtik ki Glick (2001) szerint:

1. Sajátos vegyületeket szintetizálnak a növények számára (Zahir et al., 2004)

2. Részt vesznek a tápelemek felvételében (Çhacmakçi et al., 2006)

3. Megvédik a növényt a megbetegedések ellen (Guo et al., 2004)

Mindazonáltal a PGPR-ok által közvetített növényi növekedés serkentése még nem teljesen tisztázott folyamat. Néhány lehetséges magyarázat ugyanakkor már létezik:

  1. Aktiválják a növények védekezési mechanizmusait (Dutta et al., 2005)
  2. Növelik a másodlagos metabolitok mennyiségét, hozzájárulnak a hosszútávú tolerancia kialakulásához (Egamberdiyeva és Hoflick, 2004)
  3. Szintetizálnak egy létfontosságú enzimet (1-aminociklopropán-1-karboxiláz-deamináz = ACC), mely csökkenti a fejlődő növényi gyökérben ez etilén szintet, ezáltal növeli a gyökérhosszt és a növekedést serkenti (Penrose és Glick, 2003; Glick, 2014). A hosszabb és jobban fejlődő gyökér pedig jobb hozzáférhetőséget jelent a talaj nagyobb részéhez.
  4. Hormonokat termelnek: auxinokat, citokinineket, gibberellineket és abszcizinsavat, és ezek a hormonok hatnak összességében serkentőleg a gyökér sejtjeire (Patten és Glick, 2002)
  5. Fitopatogén baktériumok antagonistái elsősorban sziderofor kiválasztásuk révén, de kiválaszthatnak kitinázt, cianidokat, antibiotikumokat is (Pal et al., 2001; Glick és Pasternak, 2003)
  6. Szimbiotikus nitrogén fixáláson keresztül nagyon fontos növekedést serkentő szerepük van (Kennedy et al., 2004)
  7. Oldhatóvá teszik és mineralizálják az elemeket, különös tekintettel a foszforra (Richardson, 2001)
  8. Szárazsággal (Alvarez et al., 1996) szembeni védekezésben fontos szerepe van a kálium ionon keresztül
  9. Saleem és munkatársai (2007) a sóstresszel és az elárasztás kapcsán mutatta ki pozitív hatásukat
  10. Stajner és munkatársainak (1997) valamint Gururarni és munkatársainak (2012) vizsgálatai alapján növelik az oxidatív stresszel szembeni rezisztenciát
  11. Képesek vitaminok előállítására, így vízoldható B-vitamin féléket szintetizálnak, pl. riboflavin, biotin, thiamin (Revilla et al., 2000)

A kereskedelmi biotrágyákban lévő különféle baktériumok több lehetséges pozitív hatást fejthetnek ki. Szakirodalmi adatok szerint elősegítik a növény fejlődését pl. fitohormonokon keresztül, javítják a növény tápanyagellátását, a biológiai N2-fixáláson keresztül, a nehezen oldódó tápanyagok (P, K, NH4+, Fe, Mn, Zn) kémiai mobilizációján át, a gyökerek differenciálódásán vagy a mikorrhizáltságán keresztül (Wu et al., 2011). Javítják a növény egészségi állapotát, rezisztencia kialakításával a biotikus és abiotikus stressz faktorokkal szemben, valamint patogén antagonizmussal (Vessey, 2003).

A Bacillus substilis elsősorban antibiotikum kiválasztása miatt lehet alapja, illetve alkotója a mikroorganizmus alapú trágyáknak, a biotrágyáknak (lsd. 5. táblázat).

A Bacillus megatherium hatása sokrétű, az egyik legaktívabb foszformobilizáló baktérium (Hans és Supanjani, 2006). Ugyanakkor Ortíz-Castro és munkatársainak eredményei (2008) szerint citokinin receptor stimuláló hatása van, azaz növekedés serkentő, öregedés gátló hatása is pozitívan hat a növény életére. A kutatási eredmények bizonyították betegségekkel szembeni hatékonyságát is, így búzában a szeptóriás levélfoltosságért felelős Mycosphaerella graminicola-val (anamorf: Septoria tritici) szemben (Kildea et al., 2008). Moorel és munkatársainak eredménye szerint (2014) B12 vitamint is termel.

Az Azospirillum család az egyik legjobban leírt PGPR csoport. A család egyes tagjai szabadon élő nitrogénkötők, míg másoknak a foszfor mobilizásában van szerepe, de hormontermelésük is hasznos a növények számára (Steenhoudt és Vanderleyden, 2000).

Az Azotobacter vinerolandii ugyancsak foszformobilizáló és nitrogénkötő képessége révén tagja a PGPR csoportnak (Nostrati et al., 2014)

Ezeket a fajokat tartalmazó mikroorganizmus alapú biotrágyáknak számos kedvező hatásai mutatták ki (Barett és Marsh, 2001; Kincsesné et al., 2008; Lévai et al., 2008, 2010; Kiss, 2010; Tóth et al., 2015; Gáspár, 2016):

  • A talaj mikrobiális életét serkentik, tápanyag szolgáltató képességét javítják, ezáltal a szükséges időben és mennyiségben biztosítják a növények folyamatos és kiegyensúlyozott tápanyagellátását
  • Szerves tápanyag feltárását segíti, humifikálás, tápanyag deponálás
  • Talaj szerkezet-, vízháztartás javítása
  • Növényi kórokozók, gombák, kártevők átteleléséhez szükséges élettér jelentős korlátozása
  • Javul a talaj művelhetősége
  • Gazdaságosabb a műtrágyával szemben
  • Környezet- és természetbarát
  • Hatására a hajszálgyökerek erőteljesebb fejlődése figyelhető meg, ezáltal az aszálynak is jobban ellenáll