Vizsgált paraméterek
Kísérleteink során egyértelművé vált, hogy a biotrágya kezelések minden hibrid esetében a fiatalabb levelekben szignifikánsak és ezáltal szembetűnőek (SLA, SPAD, NRR, klorofill-a-, klorofill-b-tartalom, karotinoid koncentráció).
- Szárazanyag-tartalom növekedés (hajtás): 6-8%
- Szárazanyagtartalom növekedés (gyökér): 15-18%
- Szárazanyagtartalom növekedés (teljes növény): 8-12%
- SLA: 10-15% növekedés
- Relatív klorofill-tartalom növekedés: 14-19%
- NRR: +10-15%
- Klorofill-a: +15-16%
- Klorofill-b: +7-11%
- Karotinoidok mennyiségi változása: +11-13%
Forrás: Dr. Nagy László, Kiskunlacháza
SLA:
A növényi produkció, a növény szárazanyag tartalom illetve a levél szerkezetének számszerű jellemzésére a specifikus levél terület (Specific Leaf Area=SLA) elismerten alkalmazható. Értéke a friss levél területének és annak a szárazanyag tartalmának a hányadosa (mm2 mg-1 vagy dm2 g-1), azaz tulajdonképpen két komponensből áll: levélvastagság és levélsűrűség (Witkowski és Lamont, 1991). Mind a levél vastagsága, mind a kiterjedése a fotoszintetikus aktivitás, szervesanyag gyarapodás mértéke miatt kiemelten fontos. Az SLA a levélszerkezet egy jellemzője, nagyságát a levél vastagsága és a mechanikai, például szklerenchima szövetek aránya határozzák meg. Az SLA értéke fontos és érzékeny paraméter (Niinemets, 2001), összefüggésben áll azzal, hogy a megkötött kémiai energia milyen mértékben hasznosul a növényi produkcióban (Niklas et al., 2007).
SPAD érték:
A SPAD érték szoros összefüggésben áll a levelek klorofilltartalmával (Rostami et al., 2008), nitrogéntartalmával és a termés mennyiségével (Ványiné Széles, 2008), így a SPAD érték és a mért biológiai paraméterek (klorofilltartalom, nitrogéntartalom, termésmennyiség) közötti összefüggést meghatározó regressziós egyenletek alapján lehetőség adódik a nitrogénellátottság, a klorofilltartalom és a termésmennyiség becslésére. A klorofill tartalom változása és a kapcsolat a klorofill koncentráció és a SPAD-értékek között fontos mutató, ami változik a növény korával (Yang et al., 2014).
NRR:
A fiatalabb és idősebb levelek biotrágya kezelésre adott eltérő válaszreakciói miatt feltételezzük, hogy különbség van a vizsgált hibridek között abban, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan képesek az elemek újra mobilizálásában, újrahasznosításában. Megfelelő mennyiségű nitrogén nélkül szerkezetében és funkciójában is sérül a fotoszintetikus rendszer, ami a szárazanyag gyarapodás fő akadálya. Másodlagos anyagcseretermékek, alkaloidok, mint a koffein és morfin is tartalmaznak nitrogént, melyek fokozzák a növények kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességét. A fotoszintézis és a nitrogén anyagcsere közötti kapcsolatot a növény anyagcseréjének alapja. A fotoszintézis és a nitrogén anyagcsere közötti összefüggést több kapcsolódási pont is erősíti. Emellett a glikolízis során ketosavak keletkeznek, melyek az aminosavak kiindulási anyagai. A N-ellátottság a kloroplasztiszok fotoszintetikus pigmentjeinek, a klorofilloknak a mennyiségét is befolyásolja, hiszen a levél N-tartalmának többsége a klorofillokban található (Peterson et al., 1993).
A nitrogén mobilis elem a növényen belül, amennyiben a nevelő közegben nem áll a növény rendelkezésére, a fiatal, fejlődő szervek számára az idősebb részekből mobilizálásra, újrahasznosításra kerülhet. A növényi nitrogén hasznosítás fontos eleme a remobilizációs képesség. A fajok és fajták között is nagy különbség lehet a között, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan képes a növény az újrahasznosításra, remobilizálásra.
Az általunk bevezetett remobilizációs hányados (Nitrogen Remobilization Rata=NRR) az idősebb és fiatalabb levél SPAD értékének egymáshoz viszonyított változását veszi figyelembe. Eredményeink szerint amennyiben értéke egy felett van, az a fiatalabb levél magasabb nitrogén tartalmát jelzi, a remobilizációs képesség jobb, mintha az érték nullához közelít. Az általunk vizsgált hibrideknél összehasonlítottuk a remobilizációs rátát a kontroll egyedeknél és a biotrágya hatását is vizsgálva.
